Az Érkezés jellemzően moziban történő megnézésre való, vagy ha majd úgy otthon ki tudunk zárni mindent hogy együltőhelyünkben nézzük végig. Különben, részletekben könnyen érezhetnénk akár unalmasnak, mert a hatása hosszan alakul ki, úgy mondt jelentése nehezen megfogható, leírható.
Számomra egy szóban összefoglalva: az állandóság. [spoiler]A halált nem másként élni meg csak úgy mint állandóság egy pillanatként, akár az élet vagy a születés. [/spoiler]
Felejthetetlenné téve Max Richter: On the Nature of Daylight c. zenéje által.
Érdemes figyelni a Sapir–Whorf-hipotézisre, ez adhatja meg a kulcsot a megértéshez, ezen aspektusa furcsamód hasonlatos az Interstellarhoz, ám annál sokall jobban tetszett itt, kevesebb hókuszpókkal hihetőbbnek, természetesebbnek hatott és jobban sikerült a lelki oldalhoz közel kerülnöm.
Ezeken kívül még a Kapcsolat c. filmhez lehet még hasonlítani, aki azt szerette vagy közelebb áll a művész filmekhez annak ajánlhatom. A Függetlenség napja vagy más hasonló akció filmet ne várjunk tőle, vagy hogy megmondja milyenek az ufok - hisz míg nem láttunk egyet valóságban ez lehetetlen vállalkozás bármelyik filmnek. És ez a film se elsősorban erről szól, hanem amit sokall jobb ismerhetünk és kell is ismernünk: magunkról.
Egyéni, szubjektív vélemények filmekről, ajánlók, elrettentők
2016.11.11. 00:31
Érkezés - 2016
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.