Remekül összerakott film, egyedi elemek jól illeszkednek egymáshoz szarvasok-szarvasmarhák-vágóhíd-emberek-szarvasok-természet-civilizáció. A megvalósítás is kitűnő, formanyelv, fényképezés, színészi játék - de én úgy éreztem a írónő nem tudott igazán mit kezdeni saját történetével.
SPOILER
És mit oly sokan mikor a film a fordulópontjához ér nem meglep minket egy még nagyobb revelációval hanem csak a legbiztosabb menekülő úton lerakja a kötelezőt.
A némileg, (szerintem feleslegesen) túl horrorisztikusra hangszerelt öngyilkos jelenetből kissé (?) megalapozatlanul jött a szerelmi vallomás, majd a számomra szintén szükségtelenül elnyújtott szex jelenet ami a megfelelően felépített intimitás nélkül nem neveznék szeretkezésnek. Bár elvileg a szerelemről szólna a film, a szerelem nagy rejtélyére (persze esetleg túlzás is lehet elvárni) nem ad saját választ Enyedi Ildikó - szerintem. Mikor elalszanak az együttlét után vártam nagyon hogy visszajön egy még durvábban szimbolizáló szarvas-jelenet, de az utolsó ziccer is kimaradt. Számomra inkább az volt az érzés az erdő kifehéredéssel, és az álom eltűnésével hogy amit keresünk a "boldogság" tulajdonképpen nincs is. Bár ez nem igazán illeszkedik a többi elemhez. Talán kézen fekvőbb lett volna egy téliből tavaszi erdőbe való áttűnés, bár az kissé giccses is lett volna. Mindenesetre a filmben az út sokall érdekesebb mint ahová eljut.