Benjamin Button különös élete hosszúságban valóban életszerű, de annál kevésbé különös, a visszafele öregedést leszámítva egész hétköznapinak tekinthető.
Történet:
Az F. Scott Fitzgerald novellája alapján készült film egy férfiról szól, aki öregemberként látta meg a napvilágot és ezután kezdett fiatalodni, majd elérve a csecsemőkort, eltűnt a föld színéről... |
(Ha némileg hasonló felépítésű Forrest Gumphoz hasonlítjuk a főszereplő kifejezetten átlagos alak :D).
A 2,5 óra játék időből, talán ha van fél órányi értékelhető tartalom, a többi két óra részemről simán a vágó asztalon maradhatott volna, mivel csak a többi eseményhez szolgáltat kohéziót az unalmas, robotikusan működő szereplőknek és egy igen sablonos love storynak.
Nem mondom van benne pár jó ötlet, és szép jelenet, hozzá passzoló zenével, ritkán a fényképezés is jó (legtöbbször iparos munka színvonalú). A vége, az utolsó képsorok ami igazán tetszett, a film legkiemelkedőbb része, majd hogy nem zseniális.
Legalább azért itt sikerült megerőltetni magukat, követve a régi aranyszabályt hogy a végére olyan kell hogy jó száj ízzel álljanak fel a nézők és a kritikusok.
De számomra nem tudja feledtet a majdhogynem hihetetlen mennyiségű unalmas, semmit mondó jelenetet és dialógust (a monológok még talán jobbak).
Ami még kiemelhető, az az öregedés-fiatalodás megoldása, ami minden bizonnyal technikai bravúr, az hagyán hogy életűen öregek, ilyet láttunk már de azt nem gondoltam volna hogy sikerül hogy tényleg fiatalnak nézzen ki Brad Pitt.
Még valami...: ha valaki megmondja mi a francot keres a kolibri mindenhol, akkor...
~2.5/5