Les quatre cents coups [1959]
Négyszáz csapás
(François Truffaut)
dráma
Történet:
A gyerekkor rendezője, Truffaut szabadjára engedett kamerája a Négyszáz csapásban bezárt és rabságukból megszökő gyerekeket figyel. Önéletrajzi film, mely egyszerre szól nyomasztóan és felszabadítóan a szeretethiányról. Hőse, Antoine a kamaszkor küszöbére érkezett. "A boldogtalan gyermek mindig bűnösnek érzi magát, s talán ez a legszörnyűbb" - mondta Truffaut. Antoine azért boldogtalan, mert szülei is azok. Szintén magányos barátjával kisebb-nagyobb diákcsínytevéseket követ el, s emiatt szülei jóváhagyásával javítóintézetbe záratják. A film befejezése különösen nyugtalanítóan sugározza a szabadságba-szökés egyszerre felszabadító és nyomasztó kettőségét. Az utolsó három perc véget nem érő futás a tengerparton, a kamera hosszasan kíséri Antoine-t, mígnem Jean-Pierre Léaud nyugodt arccal, riadt tekintettel visszanéz. Felénk. "A Négyszáz csapás a legszebb film elárult gyerekkorunkról." (Bikácsy Gergely)
Valóban jó alkotás, a társadalomról és a benne lévő egyénről. A rendezés és fényképezés terén vannak szép megoldások. A Fin sajnos elég befejezetlen.
4/5
![]() | ![]() |
![]() | ![]() |
![]() |