Berlin: Die Symphonie der Großstadt [1927]
Berlin, egy nagyváros szimfóniája
(Walter Ruttmann)
német dokumentumfilm, némafilm
A klasszikus film a város életének egy napját állítja elénk, annak szépségével és szokásos konfliktusaival együtt. Az operatőrök nagyon érzékeny filmanyagot használtak, hogy mesterséges világítás nélkül dolgozhassanak. A kamerát gyakran elrejtették, hogy észrevétlenül filmezhessenek. Ruttmann - Eizenstein és Vertov mozgáselméletét alkalmazva és továbbfejlesztve - a gondosan szerkesztett mozgásfolyamatokat zenei, szimfonikus formákba rendezte. A szimfónia ritmikus és strukturális törvényszerűségei fontosabbak számára, mint a tartalom, a társadalomkritika. Bár láthatóak a szociális körülmények, mégis úgy hatnak, mint formális eszközök és nem mint a tiltakozás kifejeződése. Ezért ez a film kevésbé dokumentumfilm, inkább kísérlet az "abszolút" vagy "absztrakt" film továbbfejlesztése, amelyben a valóság megjelenési formái absztrakt és formákkal önálló műben egyesülnek. (rororo filmlexikon)
Hihetetlen modern és profin elkészített - fényképezett, vágott még ma is. Meglepő mód egyáltalán nem unalmas. Pedig valóban lemond sokról a gondolatiság terén, inkább az impressziót, a hatást célozva, a filmnyelviségre koncentrálva, így igen erősen közelítve az un. "abszolút filmhez".
Én Timothy Brock által szerzett zenével láttam, ami kifejezetten jól sikerült. Fellelhető több változat is a youtubeon, sőt az egyik egyenesen hang nélkül hirdeti.
4/5
![]() | ![]() |
![]() | ![]() |
![]() |